Megszületett az első perzsa leopárd hazánkban

Sikeres a Fővárosi Állat- és Növénykert részvétele a veszélyeztetett perzsa leopárdok állatkerti tenyészprogramjában. A 2003-ban kifejezetten szaporítási céllal beszerzett leopárd-tenyészpárnak ugyanis június 6-án egészséges kölyke született. A kölyök és az anyaállat egy darabig még az elkülönítő férőhelyen tartózkodik, de egy zárt láncú televíziós rendszer segítségével monitoron már láthatja őket a nagyközönség.

A szülők életrajza Az anyaállat: Neve: Cezi Születési helye: Dvůr Králové, Cseh Köztársaság Születési ideje: 1999. május 24. Budapestre 2003. augusztus 28-án érkezett Az apaállat: Neve: Nadir Születési helye: Mulhouse, Franciaország Születési ideje: 1997. szeptember 25. Budapestre 2003. május 31-én került

Először született Magyarországon perzsa leopárd, mégpedig a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Nem csoda hát, hogy a július 6-án reggelre megszületett foltos apróságra nagyon vigyáznak az Állatkert szakemberei. Életének első hónapjait a leopárdkölyök az anyaállattal együtt egy elkülönített „gyerekszobában” tölti, ahol nemcsak a közönség nem láthatja őket, hanem az állatkerti munkatársak közül is csak a nagymacskák gondozói, valamint az állatorvosok közelíthetik meg az állatok férőhelyét. A kifutóba – ahol jelenleg a hím egyedül tartózkodik – várhatóan csak augusztusban fogják kiengedni a kölyköt – természetesen az anyaállattal együtt.

Azért, hogy a nagyközönség mégis láthassa a leopárdmamát és cseperedő kölykét, az Állatkert munkatársai egy zárt láncú televíziós rendszert építettek ki. A „gyerekszobában” elhelyezett kamera által felvett képet a leopárdkifutóval szomszédos állatházban elhelyezett monitoron figyelhetik a látogatók. Így mostantól nem csupán a kifutóban bemutatott apaállatot láthatja a közönség, hanem bepillantást nyerhet a leopárdok kulisszák mögött zajló családi életébe is.

A perzsa leopárd (Panthera pardus saxicolor) a leopárdok – vagy más néven párducok – legnagyobbra növő alfaja. Nemcsak Iránban, hanem Irak, Afganisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, valamint Örményország területén is őshonos. Élőhelyén veszélyeztetett állatnak számít, vadon élő állományát kevesebb, mint kétezer egyedre becsülik. Éppen ezért a perzsa leopárd az első függelékben szerepel a védett és veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény listáján.

A leopárd (Panthera pardus) alfajai Afrikai leopárd - Panthera pardus pardus Berber leopárd - Panthera pardus panthera Arábiai leopárd - Panthera pardus nimr Sínai leopárd - Panthera pardus jarvisi Anatóliai leopárd - Panthera pardus tulliana Perzsa leopárd - Panthera pardus saxicolor Amur leopárd - Panthera pardus orientalis Észak-kínai leopárd - Panthera pardus japonensis Ceyloni leopárd - Panthera pardus kotiya Jávai leopárd - Panthera pardus melas

A világ állatkertjeiben mintegy 160 perzsa leopárd él, közülük valamivel több, mint száz az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott tenyészprogramjában részt vevő állatkertek lakója. A Fővárosi Állat- és Növénykert – egy tenyészpár beszerzésével – 2003-ban csatlakozott a programhoz. Ennek a tenyészpárnak a frigyéből született a most cseperedő leopárdkölyök.

A nőstény perzsa leopárdok 90-105 napos vemhességi idő után hozzák világra utódaikat, a kölyök száma ellésenként egy és hat közötti, átlagosan 2-3 szokott lenni. Az egy utód tehát aránylag kicsi alomnagyságnak számít, de az utódok száma teljesen véletlenszerűen alakul. Mindenesetre ezért is vigyáznak annyira a kis párduckölyökre az állatkerti szakemberek. A perzsa leopárd kölykök szeme tíz napos koruk után nyílik ki, három hónapig élnek anyatejen, és általában hároméves korukban válnak ivaréretté. A természetben mindössze 7-9 év az átlagos élettartamuk, de az állatkertekben akár a 21-23 éves kort is megérhetik.



Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert

A legnagyobb leopárd

Az összes leopárdalfaj közül a perzsa leopárdra jellemző a legnagyobb átlagos testméret, testtömege pedig akár a 90 kg-ot is elérheti. Tápláléka jórészt közepes testű patásokból, például bezoárkecskékből és más vadkecske, illetve vadjuh fajokból áll, de kisemlősöket és madarakat is elfogyaszt. Zsákmányát üldözve akár 55 kilométeres óránkénti sebességre is képes.